Magyarország néhány történelmi-földrajzi régiója

Forrás: Akadémiai Kislexikon Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989

Magyarország néhány történelmi-földrajzi régiója
latin	magyar	német
adistrictus	szabad kerület (Privilegizált, de nem teljes nemesi szabadsággal rendelkező községek. Ilyenek: 1.16 szepesi város kerülete 2.a Jászkunság 3. a Hajdúság)
Banatus Temesiensis	Temesi Bánság
Betuletum	Nyírség
circuli liberi	szabad kerület
circulus vel districus liber	szabad kerület
Cisdanubium	Dunán innen (A Duna által kettévágott Alsó-Magyarországnak bal parti megyéi együttesen, úgymint: Bács, Pest, Nógrád, Zólyom, Liptó, Árva, Turóc, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Bars, Esztergom, és Hont vármegyék.)
Cistybiscum	Tiszán innen (A Tisza által kettévágott Felső-Magyarországnak jobb parti megyéi együttesen, úgymint: Szepes, Gömör, Heves, Borsod, Torna, Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung és Bereg vármegyék)
civitas libera regia	szabad királyi város
civitas montana	bányaváros
confinia militaria sive	Határőrvidékek
Confiniaria militaria	Határőrvidékek
Cumania Major	Nagy-Kunság	Groß-Kumanien
Cumania minor	Kis-Kunság	Klein-Kumanien
Cumanorum majorum regio	Nagy-Kunság	Groß-Kumanien
districti Cumaniae maioris	Nagykunság (Nem vármegyei, de kerületi közigazgatási egység, ú.n. Kiváltságos kerület, része a "Három Kerület"-nek. A török hódoltságtól 1876-ig állt fenn Heves-Külső-Szolnok vármegyében. Továbbiakban lásd Szolnok Doboka vármegyéhez fűzött megjegyzésben.)
districti Cumaniae minoris	Kiskunság (Kerületi közigazgatási egység a török hódoltságtól 1876-ig létező Jászkunságban. Ekkor az önkormányzati elkülönülést felszámolták és Jászkunság területéből létrehozták Pest-Pilis-Solt-Kiskun, illetve Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéket. Nem volt tehát soha önálló vármegye, de ú.n. Kiváltságos kerület volt, része a "Három Kerület"-nek!)
districti Jazygum vel Philisteorum	Jászság (Az 1876-ig közigazgatási és igazságszolgáltatási autonómiát élvező jászok szállásterülete a Zagyva és a Tarna folyó mentén, ú.n. "Kiváltságos kerület". (Lásd "Három-Kerület"!) Emiatt korabeli iratokban gyakran ebben a formában találkozhatunk vele. ez indokolta az indexbe történő felvételét. Területét az 1876:XXXIII.t.c. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe csatolta.)
districti Littoralis commercialis	Tengerpart
districti oppidorum Hajdonicalium	Hajdúság
districti privilegiati	kiváltságos kerületek
districtus Bistricensis	Besztercei Kerület
districtus Coronensis	Brassói Kerület
districtus Jazygum et Cuman(or)um	Jászkunság vagy Jászkun Kerület (A Jászság, a Kiskunság és a Nagykunság együtt)
districtus oppidorum XVI Scepusiensium	XVI város kerülete (Az Árpád-kor óta királyilag kiváltságolt szepesi szász városok.)
districus Cis-Danubianus	Dunán innen
districus Cis-Tybiscanus	Tiszán innen
districus Filikiensis	Füleki kerület
Districus Fogaras	Fogarasföld
districus Kővariensis	Kővár vidéke
districus Trans-Danubianus	Dunántúl
districus Trans-Tybiscanus	Tiszántúl
Fundus Regius	Királyföld (A Nagyszeben körüli területek)
Hungaria Inferior	Alsó-Magyarország (A Duna vízgyűjtő területe a történelmi Magyarországon a Dráván-túli részek nélkül.)
Hungaria Superior	Felső-Magyarország (A Tisza vízgyűjtő területe a történelmi Magyarországon, Erdély nélkül.)
Jazygia	Jászság (Az 1876-ig közigazgatási és igazságszolgáltatási autonómiát élvező jászok szállásterülete a Zagyva és a Tarna folyó mentén, ú.n. "Kiváltságos kerület". (Lásd "Három-Kerület"!) Emiatt korabeli iratokban gyakran ebben a formában találkozhatunk vele. ez indokolta az indexbe történő felvételét. Területét az 1876:XXXIII.t.c. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe csatolta.)
Lacus Peisonis	Fertő-tó
liberae regiae civitate	szabad királyi város
loca taxalia	taxás város
Moravia	Morvaország	Mähren
oppida privilegiata Hajdonicalia	Hajdúság (A három ú.n. "szabad kerület" egyike.)
oppidium	mezőváros
Partium, Partes adnexae	Részek (A fejedelmi korban 4, a Habsburg korban három megyét és egy vidéket vagy kerületet foglalt magában. (Közép-Szolnok, Kraszna, Máramaros és Zaránd vármegyék,valamint Kővár vidékét.)
sedes Aranyos	Aranyosszék
sedes Cibiniensi	Szebenszék	Hermannstäder Stuhl
sedes Csikiensis	Csíkszék
sedes Haromszekiensis	Háromszék
sedes Kezdiensis	Kézdiszék
sedes Marus	Marosszék
sedes Mediasch	Medgyesszék	Mediascher Stuhl
sedes Mercuriensis	Szerdahelyszék	Raismärkter Stuhl
sedes Nagysinkensis	Nagysinkszék	Grossschänker Stuhl
sedes Orbai	Orbaiszék
sedes Rupensis	Kőhalomszék	Repser Stuhl
sedes Saxopolitana	Szászvárosszék	Broser Stuhl
sedes Schaesburgensis	Segesvárszék	Schäsburger Stuhl
sedes Sebesiensis	Szászsebesszék	Mühlenbacher Stuhl
sedes Sepsi	Sepsiszék
sedes Sepsiensis	Sepsiszentgyörgy
sedes Udvarhely	Udvarhelyszék
sedes Újegyházensis	Újegyházszék	Leschkirchner Stuhl
Terra Fogaras	Fogarasföld
Terra Hungarorum	Magyarok Földje (Erdély kolonizáló népcsoportja alapján.)
Terra Saxonum	Szászföld Erdély kolonizáló népcsoportja alapján.	Sachsenland
Terra Siculorum	Székelyföld Erdély kolonizáló népcsoportja alapján.	Szeklerland
Transdanubium	Dunántúl (A Duna által kettévágott Alsó-Magyarországnak jobb part megyéi együttesen, úgymint: Moson, Sopron, Győr, Komárom, Fejér, Veszprém, Vas, Zala, Somogy, Tolna és Baranya vármegyék.)
Transdravus	Drávántúl (Horvátország és Szlavónia. Vármegyéi: Körös, Varasd és Zágráb)
Transtybiscum	Tiszántúl (A Tisza által kettévágott Felső-Magyarországnak bal parti megyéi együttesen, úgymint: Máramaros, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Krassó, Temes és Torontál vármegyék.)
Districtuum Jazygum et Cumanorum	Három Kerület vagy Jászkun kerület (A három kiváltságos kerület: Jászság, Kiskunság és Nagykunság együtt)	Distrikt der Jazygier und Kumanen
Syrmia	Szerémség	Syrmien
Slavonia inferior	Szlavónia vagy Alsó-Szlavónia (Szerém, Pozsega és Verőce vármegyék)	Unterslawonien (Komitat Syrmien, Komitat Posega, Komitat Virovititz)
Transsylvania	Erdély	Siebenbürgen
Dioecesis Neosoliensis	Besztercebányai Egyházmegye	Bistum Neusohl